Egy rendőrségi akciónak köszönhető, hogy megmenekült a tudománytörténet egyik legfontosabb szárnyas őshüllő-maradványa.

Minek köszönhető, hogy még szárnyának egykori mintázata is jól kivehető a finom palás kőzet felületén?

A nap képe sorozatunkban ezúttal a növényi evolúció egyik legkorábbi képviselőjének fosszíliáját mutatjuk meg.

Napra pontosan 25 évvel ezelőtt fedezték fel a 180 millió éves világhírű tengeri krokodil maradványt.

A világon a mai ismereteink szerint valaha létezett legnagyobb méretű teknős a nagyjából 75-80 millió évvel ezelőtt élt Archelon.

Egy kivételes lelőhely még kivételesebb fosszíliája és ami mögötte van.

Nem sok cápa rendelkezik ilyen fogakkal, a hazai jura kőzetekből több példány is előkerült.

Kambriumi "UFO-tanyának" is hívják a kanadában feltárt 500 millió éves faunát, amelynek ez az ötszemű lény is a tagja.

A napoletana pizzánkon pislogó békés apróságok ősi rokonai vérszomjas ragadozók voltak.

Egy magyar őslénykutató vezetésével vizsgálták, hogy mi állhatott bizonyos ősi emlősök testméretbeli változása mögött.

Na nem mostanában, úgy 10-12 millió éve, amikor a hegység még szigetként emelkedett ki a hatalmas Pannon-tóból.

A kréta időszakban F16-os vadászgép méretű hüllők szelték az eget. Kanadában találtak egy új fajt.

Egy aprócska csont, aminek a fejlődése közrejátszott az emlősök elképesztő evolúciós sikerében.

Így alkalmazkodtak 99 millió éve az ősmadarak a speciális környezeti feltételekhez.